Üzleti karrier
Több, mint 18 millió DXN tag a világon. Légy részese Te is a következő évek sikereinek!
továbbAz 50. egy nagyon érdekes születésnap. Ott az emberek azt érzik, hogy valami véget ért és valami kezdődik. Persze ettől vegyesek és kavargóak a gondolatok. Alapvetően én még néha 30-nak sem érzem magam, főleg, ha a hülyeségről van szó. Ezért is nem szerettem volna erősíteni az 50-es jelmondatokat magamban, amit ilyenkor mindenki viccesen elmond. Pl: „Üdv a klubban”, „most kezdődik a „B” oldal”, „milyen szép kor és még semmi bajod” és stb… . Szóval úgy döntöttem, hogy úgy ünneplem a szülinapomat, hogy leúszok 50 percet, majd futok 50 percet és utána bringázok 50 km-t. Ez lesz az én szülinapom és élem majd ugyanúgy az életemet ahogy idáig, mindenféle öregítő megjegyzések nélkül. Az első kettőt sikerült is teljesítenem, de a harmadikra már nem került sor, mert valami történt…
Addig is, mielőtt ezt felfedem számotokra, szeretném elmesélni az úszás és a futás alatt szerzett élményeimet. Azért, hogy ne legyen unalmas azt játszottam magamban, hogy minden perc egy év az életemből. Így szó szerint beúsztak minden adott évből gondolatok és képek személyekről, történésekről, dolgokról, amik akkor történtek. Hihetetlen élmény volt.
Csodálatos volt újraélni Veletek (biztos vagyok benne, ha olvasod akkor Te is köztük voltál) ezt a spirituális utazást. Annyira feltöltött, annyira jó volt újra látni, hogy mennyire szép életem van, mennyi értékes emberrel, szeretettel és lehetőséggel. Hálás vagyok tényleg mindenkinek, aki akár csak egy pillanatra is, de hozzáadott az életemhez. Rengeteget kaptam, tanultam Mindenkitől. Velem voltak szüleim, osztálytársaim, labdarúgó csapattársaim, évfolyamtársaim, barátaim, családom, cégtársaim, megrendelőink, kollegáink, trénereink, oktatóink, üzlettársaink és szponzoraink, gyerekeim tanárai és edzőik és még rengetegen, akik akárcsak a példájukkal, vagy egy-egy mondatukkal alakítottak rajtam. Tényleg leírni is lehetetlen, ahogy egy-egy évről bevillantak a képek. Gyorsan kellett pörgetnem a gondolataimat és tényleg csak villanásokat hagytam, mert ami nagyon tanulságos volt, hogy pillanatok alatt elment az 50 perc. Ott akkor azt éreztem, hogy úsznom kell még ötvenet, de várt a futás is. Ott volt még lehetőségem jobban kivesézni az éveket, de az még gyorsabban eltelt. Milyen érdekes, hogy 50 és 50 perc között óriási időbeli különbség van. :) :) Tanulság?? Amikor azokkal vagy, akikre szívesen gondolsz, akkor repül az idő. :)
Voltak olyanok, akik többször, vagy folyamatosan velem voltak. Nekik kiemelten köszönöm azt a csodát, amelyet úgy hívnak az ÉLETEM. Többen vagytok, de hagy emeljem ki a páromat, szerelmemet, barátomat, társamat, üzlettársamat. Ő Tündi. Sokszor és sok minden elviselt tőlem, de remélem tudtam kárpótolni azzal a szeretettel, amitől a mai napig belső melegség fog el, ha Rá gondolok. Az elmúlt 50 évből a leghosszabb időt Vele töltöttem el. 34 éve találkoztunk és 28 éve házasságban élünk együtt. Nélküle biztosan kevesebb lennék.
Ami viszont nagyon megszívlelendő, hogy nem azért vagyunk együtt, mert nem lehetne bármelyikünknek másik, hanem azért, mert egymással érezzük a legjobban magunkat.
Most térjünk vissza arra, amire biztos, hogy az életem végéig emlékezni fogok és amiért elhalasztottam az 50 km biciklizést. (persze majd bepótolom, már csak azért is, mert egy kilométer alatt több dologra tudok visszaemlékezni majd egy adott évben :) .)
A sztori már csütörtökön indult. Francia barátaink, akiket a DXN által ismertünk meg, családosan látogatott hozzánk Magyarországra. A család férfi tagja 19.-én ünnepelte 50.-ik szülinapját már nálunk. Eredetileg Balatonra vártuk Őket, de a rossz idő miatt Sopron lett a találkahely.
Amit én nem tudtam, hogy a fiam, a DXN-es barátaink, (akikkel a kezdetektől együtt vagyunk) és szponzoraink szervezkedtek egy meglepetés találkozóval és csodás ajándékokkal. Mivel az naponta változott, hogy éppen Balatonon, vagy Sopronban leszünk, nem tudtak szállást foglalni maguknak így sehol. Hajnali 5-kor indultak, hogy meglepjenek egy orvul kitervelt skype konferencia ürügyén és reggel 9-re Sopronba érjenek. A többit nézd meg a videón, de soha nem éreztem ennyire „átverve” magam. :) Nagyon köszönöm Nektek, mindig a barátaim között lesztek.
Egy vállalkozásban a csapatépítés a legfontosabb, mert csapaton belül válunk jobbá és egy csapat mindig inspirációt ad ahhoz, hogy cselekedjünk. Értetek bárhol, bármit és bármikor!! A többi tanulható.
Néha látom, hogy a vándormadarak tovarepülnek, majd újra tovarepülnek és soha nem kapják meg azt, amit igazán keresnek. Mindig repülnek és keresnek valamit, ami talán szemük előtt van csak valamiért nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni. Ami jó hír, hogy a fészek mindig ott van és ott is marad. Bármikor újra költhető. :)
Elkezdtem a terveimet megvalósítani a következő 50 évre és bízom benne, hogy egyre több követővel, vezetővel és baráttal tudunk még több egészséget, gazdagságot és boldogságot adni az embereknek. Hiszek benne, hogy hatással vagyunk és a kitűzött céljaink megvalósítása is hatással lesz.
Köszönöm gyerekeimnek a tükröt, amelyet időnként tartanak és köszönöm azt, hogy megláttátok azokat az értékeket, amelyeket érdemes követni és boldog vagyok, hogy ezekben partnerekre találtatok.
Boldog vagyok és ezt kívánom Mindenkinek! Örüljetek amitek van, próbáljatok teremteni többet úgy, hogy közben Ti is adtok valamint vigyázzatok az egészségetekre, a barátaitokra és a szeretetre!!
Még nem szólt hozzá senki! |
---|